Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Keresztülnéztek rajta, amint letunt idok divatjamúlt szellemeként botladozott közöttük alkoholtól ködös szemmel, félszeg, bocsánatkéro mosollyal. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul muködött ironikus zöld szemének minden jelentos mozzanatot felvevo filmforgató gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögzodtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az ido szuroje nélkül is azonnal jelképpé oldotta fel. Alkoholtól reszketo kezével keresgélte nem alkuvó szigorúsággal az élménydarabkák legmegfelelobb helyét a színes és muvészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott - csakhogy már késo volt. Szíve már nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt. A végso szívroham 1940 decemberében végzett vele. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csodtömegnek tekintette magát: "még tehetségemmel se tudtam sáfárkodni" - mondta keseruen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belole?
Kortársai úgy könyvelték el Francis Scott Fitzgeraldot, mint a húszas évek új nemzedékének képviselojét, a dzsesszkorszak elofutárát, névadóját és termékét - semmi mást. Meroben új típusok jelentkeztek már elso írásaiban is: a felso középosztály elkényeztetett fiai és lányai, a koraérett, fanyar, cinikus flapperek és egyetemi arany ifjak. Meglehetosen meglepodött, amikor kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítésu regényébol az olvasók a flappert emelték ki, pedig o egy érzékeny lelku, tehetséges fiú jellemnevelo iskoláját, botlásait és önmagára-találását kívánta bemutatni. De a sikerbol azonnal megértette, hogy öntudatlanul a korszak pulzusára tapintott, s most már átvette New York szívdobbanásának ütemét. A nagy példányszámú Saturday Evening Post számára gyártja a flapper történeteket egyre emelkedo tiszteletdíjért. A Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), Bernice bubifrizurája (Bernice Bobs Her Hair), A népszeru lány (The Popular Girl) legemlékezetesebb sikeru elbeszélései. Novellásköteteinek a címével is az igényekhez alkalmazkodik: Flapperek és filozófusok, A dzsesszkorszak meséi - ki tudott volna ellenállni ilyen csábító címeknek? "Tokésíti" a flappert, és majdnem élete végéig, a dzsesszkorszak bukása után is visszatéro témái: A Szerelemhajó (Love Boat), A vonzero (Magnetism), Jacob létrája (Jacob's Ladder), De a maga korában (At your Age), Josephine múltja (A Woman With a Past).
